Pereket döntenek el az igazságügyi szakértők

Az alábbi cikk nyomtatásban megjelent a Magyar Üzleti Világ című magazin 2015. évi tavaszi számában


A címben megfogalmazott gondolat nem tőlem, hanem Dr. Trócsányi László igazságügyi minisztertől származik. Ezt a gondolatot persze jelképesen kell értelmezni, mert a különféle ítéletek meghozatala, a döntés természetesen a bíróságok kötelezettsége és felelőssége.

De kik azok az igazságügyi szakértők?

A szakértői törvény értelmében az igazságügyi szakértő olyan közfeladatot ellátó szakember, aki a bíróságok, közjegyzők, ügyészségek, a rendőrség és más hatóságok hiányzó, speciális szakértelmét hivatott pótolni. A szakértő feladata, hogy az előbbiek kirendelése alapján a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített úgynevezett igazságügyi szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, illetve valamilyen szakkérdés eldöntését.

A szakértő jogi kérdésekben nem nyilváníthat véleményt. Így pl. nem nyilatkozik arról, hogy a gázoló gyorsan hajtott-e, csupán azt határozza meg, hogy a gépkocsi milyen sebességgel haladt.

b A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara honlapján lévő névjegyzékben csak azok a szakértők találhatók meg, akik ezt kifejezetten kérik.

A szakkérdés

A kirendelő hatóság minden esetben konkrét feladatot határoz meg, illetve konkrét kérdéseket fogalmaz meg a szakértő részére. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható. A szakkérdés a fentiek értelmében olyan dologra irányul, amit a bíróság, a hatóság szakértelem hiányában nem tud megválaszolni. Ilyen lehet pl.:

– Milyen sebességgel haladt a balesetet okozó gépjármű a baleset pillanatában?
– A gyanúsított kézjegye szerepel-e az átvételi elismervényen?
– A beszállító által legyártott alkatrész megfelel-e a szerződésben vállalt minőségi paramétereknek, követelményeknek?

Az én szakterületemen a következő jellegű szakkérdések szoktak előfordulni:

– Mekkora a jelenlegi forgalmi (piaci) értéke a perbeli ingatlannak?
– A peres fél által finanszírozott építkezés milyen mértékben befolyásolta a perbeli ingatlan forgalmi értékét?
– Mekkora volt a forgalmi értéke a perbeli ingatlannak x évvel ezelőtt, az építkezés megkezdése előtt? És mekkora lett az építkezés befejezése után?

Ezek a kérdések nem olyan érdekesek és izgalmasak, mintha azt kellene megválaszolni, hogy „kinek a kezében volt a gyilkos eszköz”, ennek ellenére ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása is nagy körültekintést és alaposságot igényel, mert a válaszok bírói ítéletekbe beépülve akár magánszemélyek, családok és vállalkozások sorsát is eldönthetik.

Az ingatlanforgalmi magán szakvélemény

A szakértői törvény lehetőséget ad arra is, hogy az igazságügyi szakértők magánszemélyek, vállalkozások stb. megbízása alapján a fenti elvek megtartásával úgynevezett magán szakvéleményt adjanak ki. A teljesség igénye nélkül, ingatlanforgalmi magán szakvélemény megrendelésének a például a következő esetekben lehet létjogosultsága:

– Bíróság, hatóság, könyvelés számára igazolás (bizonyítás) céljából készített, szakmai tekintéllyel rendelkező értékbecslés egy ingatlan jelenlegi vagy múltbéli értékéről
– Kártérítési vagy egyéb igény alátámasztásául szolgáló szakmai érvanyag (Mennyivel csökkent vagy növekedett az ingatlan forgalmi értéke?)
– Hosszadalmas és költséges pereskedések helyett permegelőző, peren kívüli tárgyalásokat és megállapodásokat szolgáló szakmai érvanyag, hogy ne csak „hasra ütve dobálózzunk” a számokkal

Ingatlan-értékbecslést persze lehet készíttetni igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő értékbecslővel is, van közöttük nagyon sok jó szakember. A tapasztalatok szerint azonban az általuk készített értékbecslésekkel általában nem lehet „pert nyerni”. Ezt a körülményt az egyik ügyvéd ismerősöm úgy fogalmazta meg, hogy „Az igazságügyi szakvélemény mindent visz!”

 

Ezeket olvasta már?

Pereskedés helyett igazságügyi szakértő?

Büszke vagyok a szakvéleményeimre!

Itt küldjön üzenetet: