Tulajdoni lap

Mit jelent a “felülvizsgálat alatt” bejegyzés a tulajdoni lapon?

Mostanában a tulajdoni lapokon az ingatlan címe után gyakran lehet olvasni azt a megjegyzést, hogy “felülvizsgálat alatt”. De mit akarnak ezzel nekünk jelezni? Nem azt, amire elsőként gondol az ember! És a központi címregiszterről (KCR) hallott már? Neeem? Akkor Önnek ajánlom ezt a cikket.

Központi címregiszter (KCR)

Magyarországon a közigazgatás eddig nem rendelkezett egységes és közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. Ez nagyon sok problémát okozott a lakosságnak és az igazgatási szerveknek is a közigazgatási eljárások során. A központi címregiszter létrehozásának célja az, hogy a jelenleg különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítsék, és ezzel elérjék azt, hogy a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok egymással megegyezzenek, azok naprakészek és pontosak legyenek.

A KCR gyakorlatilag egy olyan központi nyilvántartás, amely csak az ingatlanok úgynevezett címelemeit tartalmazza anélkül, hogy azokat személynévhez vagy más egyéb adathoz kapcsolná. Az állami és önkormányzati közhiteles nyilvántartások erre a központi nyilvántartásra csatlakoznak rá, a továbbiakban a címadatokat kizárólag a KCR-ből nyerhetik ki, ezzel biztosítva azt, hogy minden kapcsolódó nyilvántartásban ugyanazok az érvényes címelemek szerepeljenek.

A központi címregiszter 2015.01.01-én kezdte meg működését, működtetéséért felelős szervként a kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát jelölte ki. Ilyen módon a Hivatal a KCR adatkezelője és a nyilvántartás vezetője lett.

A Központi Címregiszter adattartama

A KCR az egyes ingatlanokra vonatkozóan a következő címelemeket tartalmazza:

  • az országnevet
  • a megye nevét
  • a település nevét
  • a postai irányítószámot
  • ha van, akkor a településrész nevét
  • ha van, akkor a kerület megjelölését
  • a közterület nevét és jellegét (utca, tér stb.)
  • a házszámot
  • ha azonos házszám alatt több épület is van, akkor az épület jelét (pl. C ép.)
  • ha az épületben több lépcsőház van, akkor a lépcsőház jelét (pl. B lph.)
  • ha az épületben vagy a lépcsőházban több épületszinten vannak önálló rendeltetési egységek (pl. lakások), akkor az adott szint jelét (pl. Alagsor 2., vagy Fsz., vagy 7. em.)
  • ha az épület vagy lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, akkor az önálló rendeltetési egység ajtajának, bejáratának jelét

A címkoordináta

A központi címregiszter a fentieken túlmenően többek között tartalmazza még az úgynevezett címkoordinátákat is. A címkoordináta a címhez rendelt olyan koordináta, amely alapján az adott ingatlan bejáratának természetbeni elhelyezkedése beazonosítható. A címkoordináta alapján a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem szükség esetén könnyebben tudja majd megtalálni a keresett ingatlant. (Személyes tapasztalatom azt mondatja velem, hogy már csak ezért is érdemes bevezetni KCR-t.)

Új parcellázású telkek, valamint új épületek, építmények és pincék címkoordinátáinak meghatározása vállalkozó földmérők feladata, akik egyébként is készítik az ingatlan-nyilvántartás részére az úgynevezett változási vázrajzokat. A címkorordináták csak méter pontossággal kerülnek meghatározásra oly módon, hogy a bejáratnál az adott telekbe, épületbe, illetve a pincébe essenek.

A KCR bevezetése

A megbízható és valós információkat tartalmazó központi adatbázis létrehozása természetesen nem megy az egyik pillanatról a másikra, kezdeti időszakban elsősorban a helyi önkormányzatokra ró jelentős feladatokat (meglévő címek ellenőrzése, ahol ilyen nincs ott címképzés). Ezekről terjedelmi okok miatt nem kívánok részletesen szólni.

A központi címregiszterre már az induláskor rácsatlakozott a személyi adat- és lakcím nyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás, vagyis ezek a nyilvántartások címadatokat most már csak a központi címregiszter adatbázisából nyerhetnek ki. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonos kérelmére már nem lehet a tulajdoni lapon az ingatlan címét kijavítani. Ezt majd a címellenőrzéseket követően elektronikus adatátvitellel a rendszer automatikusan el fogja végezni.

“felülvizsgálat alatt”

És itt jön be a képbe a tulajdoni lapokon a címek után manapság gyakran szereplő “felülvizsgálat alatt” megjegyzés. Jogszabályi rendelkezés alapján azoknál az ingatlanoknál, ahol még nem történt meg a központi címregiszterből a címadatok automatikus átvétele, ott a tulajdoni lapon az adatátvétel megtörténtéig szerepeltetni kell ezt a bizonyos megjegyzést. Tehát a “felülvizsgálat alatt” megjegyzésből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az ingatlan címe hibásan szerepel a tulajdoni lapon és ezért szorul felülvizsgálatra. Természetesen az önkormányzatok által végrehajtott címellenőrzések során az ilyen hibáknak is ki kell derülniük, a KCR-be már a tényleges címadatok kerülnek feltöltésre és az ingatlan-nyilvántartásba (a tulajdoni lapra) automatikusan már a helyes címadatok fognak átkerülni.

Mi a teendő, ha megváltozik az ingatlan címe?

Semmi, legalábbis az ingatlan tulajdonosának – ha nem lakik ott – akkor nincs ezzel kapcsolatosan teendője. Például utcanév vagy házszám változás esetén a település jegyzőjének a feladata a központi címregiszterben a változás átvezetése, innen pedig automatikusan át fog kerülni az új cím a tulajdoni lap megfelelő rovatába. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a tulajdoni lapon a tulajdonos címeként is az ingatlan címe van megadva, akkor az ő lakcíme nem fog automatikusan kijavítódni az új és helyes lakcímre. Erre neki kell intézkednie, és ezt a jól felfogott saját érdekében minél előbb meg is kell tennie.

A részleteket az alábbi jogszabályban találja:

345/2014. (XII.23.) Kormányrendelet a központi címregiszterről és a címkezelésről

 

Ezeket olvasta már?

Pereskedés helyett igazságügyi szakértő?

Büszke vagyok a szakvéleményeimre!

Itt küldjön üzenetet: